2015. augusztus 7., péntek

IRONMAN (3,8/180/42)

Na akkor ezennel megörvendeztetem a társaságot a rövid kis beszámolómmal.
FAQ:
Fel akartad adni vmikor a verseny során? Igen.
Mikor? Bringa 90 km-nél.
Mi volt a legrosszabb? A futás.
Mi fájt a legjobban? A talpam, bokám.
Mikor volt a legrosszabb? Futás 5-6. köre (lásd korábbi link) (20-30 km).
Hova lehet ezt még fokozni? Nem tudom.
Mi a következő nagy kihívás amit tervezel? Lehet jövőre Geri haverommal elmegyek és megcélzom az idénre tervezett 12 órán belüli teljesítést. Utána Slazkammergut mountain bike maraton B táv és egyszer esetleg az A is (210 km 7500 m szinttel)
Most nagy királynak érzed magad? Hmm, annyira nem (hogy miért nem azt nem tom)


Röviden leírom hogyan nézett ki nekem 2015.07.25.
Kelés 3:30-kor mert 40 km-re volt a szállásom Nagyatádtól és 4:45-re oda kellett érni bringával csomagokkal, hogy be tudják pakolni a bringát és elszállítani az úszás helyszínére Gyékényesre. Természetesen minket is elvittek busszal. Kb. 6-ra már ott is voltunk, Ekkor már izgultam egy kicsit így enni nemigen tudtam. 7:30-kor volt a rajt a 29°C-os tóban. 1:53 alatt le is úsztam mellben a 3,8 km-emet a depoban átöltöztem a bringához és 15 perc elteltével már indultam is tekerni. Az első 50-60-km nagyon lazán ment de utána a gyomrom megint elkezdett vacakolni és bekövetkezett amitől a felkészülés során végig féltem, hogy nem volt megfelelő a versenytáplálkozásom és eléggé erőt vesztettem és 90 km-nél erősen gondolkoztam a feladáson. Ezen úgy sikerült túllépnem, hogy felidéztem mennyien tudják, hogy itt vagyok és elég ciki lenne már itt feladni szóval taktikát váltottam és a második 90 km-en 5 percenként két korty izotóniás italt ittam, hogy legalább kihúzzam a bringás szakaszt így a bringa végére egészen rendbe jöttem, de eléggé fáradt voltam már akkor. A bringa végül 6:43 lett ami 27-es átlagnak felel meg kb. a sok frissítő pontos megállással. Ezután következett a futás aminek úgy indultam neki, hogy nulla erőm és kedvem van. Ezt tetézte, hogy megérkezett a front ami felhőket és szelet hozott, aminek nagyon örültem. Annak viszont kevésbé, hogy a hírtelen jött széllökések rám/elém borítottak a futás 2. km-nél egy fém elválasztó kerítést amibe beütöttem a bal combom és jobb (varrott) térdem. Ennek ellenére a félmaraton olyan 2:11 alatt megvolt és nem is volt annyira szörnyű, viszont utána.....
http://www.ironmanfoto.hu/gallery.php?id=199569&pid=11392912#nav
Halottam olyan mondást, hogy az ironman a futás 30. km-nél kezdődik, hát leegyszerűsítve mondhatjuk, hogy ez az én esetemben 20-nál kezdődött és 32-ig tartott, ugyanis 32 környékén valami csoda folytán visszatért belém az élet és ennek köszönhetően tudtam a képen látható vidámsággal befutni.
Befutó után néhány telefon, összeszedtem a cuccom és éjfélkor visszavezettem a szakadó esőben a szállásra.